Kulturális összefoglaló:
Két darabbal kezdtem az új évet, sajnos mindkettő felejthető, nem is részletezném nagyon.
1. Abigél- édasány unszolására- mivel szegénynek nem volt kivel elmennie-néztem meg a Tháliában az Operett színház előadását. Matiné. Már eleve zavart a délután 3 órai kezdés, de ezt még túléltem volna. A dramaturg nem volt a helyzet magaslatán, egy az egyben sikerült színpadra alkalmazni, röpke 3-4 órában. A legütősebb poén: könyvesboltba bemegy x és megkérdezi, hogy érkezett-e Márai. Válasz z-től: MáraIgérték.... A nézőtérről óriás nevetés. Amúgy nem sikerült rájönnöm, hogy kinek is készült az előadás. Gyerekek nem sokat értenek a fasizmus nehézségeiről, zsidókról, bújtatásról. Felnőtteknek pedig annyira bárgyu, hogy fáj. Nem baj, anyukám jól szórakozott, és ez a lényeg.
2. Farkasok és Bárányok:
A Radnóti szórakoztatónak szánt, gyenge és naggyon hosszú darabja. A színészek még csak-csak, azaz helyesbítek Almási Éva tökéleteset alakított, Csányi Sanyi a szokásos formáját hozta, Szervét pedig kezd ugyanolyan lenni, szóval ők még valahogy. A mondanivaló pedig, hogy mindig az erősebb kutya baszik, és mindig kell gyengébb és erősebb fél egy-egy kapcsolatban. Hm... lehet rajta csámcsogni, na de nem 3 felvonásban. Nem ajánlom, max olvasásra.
