Nem előszőr láttam már, ezér nagyobb elvárással mentem el megnézni. Nem kellett volna.
Darabról: aktualitását bőven elvesztette, már nem nagyon érdekel a 2 évvel ezelőtt történt politikai események, bár értem én, hogy azóta sem változott semmi. De Térey bácsi frissíthetné anyagát. A poénok azért még most is ütnek, a karakterek zseniálisak.
Színészek: kicsit még nyaralnak. Mintha nem koncentráltak volna, bár nagyon nehéz a szenvtelen sítlus, de senki se hozta a legjobb formáját. Bakik, nevetések, kis ripacskodás. Persze a sztárok, sztárok: Csányi Sanyi nem volt rossz.
Rendezés: a kiállunk és szavalunk sítlus nekem nem jön be, a posztmodern színházosdi. Klasszikus, unalamas, de leginkább élethez közeli rendezést szeretem. Ebben a darabban csak néha volt ez jelen.
Színház: meg kell jegyezni, hogy a Radnótiban mindig baszott meleg van, szauna fíling, és a lábam a nyakaimban. Kis szenvedés, de sokszor megéri.
A darab tavaly szuper volt, de nagyon. Legkedvesebb előadásom volt, ezért akartam újra megnézni. Kár volt lerombolni az élményt, és kár így ebben a formában tovább játszani.
