Az okosságnak számos formájával, megnyílvánulásával és hiányával találkoztam már. Olyan nehéz eldönteni, hogy valaki okos, inteligens, művelt vagy nagyon jó emberismerő.
Azt hiszem, NagyK az egyik legokosabb ember, akivel valaha találkoztam. Nem szociális, de pár perc alatt az ember veséjébe lát, nem szószátyár, de tudja a legapróbb részletekig, hogy hogyan működik a világ, hogyan rakták össze. És még a jövőbe is lát.
Engem Ő nevelgetett a sajátos modorán. Utolsó tanácsával is a közepébe talált.
Szilvi! Egy valamire kérlek, ismerlek, és tudom, hogy milyen hamar mondasz véleményt. Az új munkahelyeden ezt kérlek ne tedd, ne hangoztasd, hogy kiről, miről mit gondolsz. Nem tudhatod, hogy ki hogyan gondolkozik. Eddig védett környezetben voltál, most nem így lesz.
Úristen, mennyire igaza volt! Azt érzem, hogy mindenki méreget, tesztel, dobozba tesz. Én pedig harapom a szám, ha buziznak, cigányoznak, komcsiznak. De tényleg ez a helyes? Csendben megjegyzem, hogy ki melyik csapatba játszik, és aszerint dolgozom? Minden szavam patikamérlegen kimérve, nem mondunk véleményt, mégha kérdeznek se. Bár egyvalaki már megjegyezte, hogy ez a csaj biztos egy emancipunci.
Uh, most tényleg nagyon elveszettnek érzem magam. És még a trénerem sincs velem.
Amúgy NagyK ennél jóval több méltatást érdemel, de közösségi oldalakon ilyet nem teszünk.
